A Magyar Szociális Fórum Kerekasztalának Értékelése

Megélhetésről és egészségről

2008. május 16.

Magyarországon súlyosbodnak a megélhetési gondok. A megélhetési költségek drasztikus emelkedése, és az alacsonyan tartott bérek, juttatások, segélyek miatt egyre több család és egyedülálló ember léte és egészsége válik veszélyeztetetté.  A szegénység terjedése nem csak az érintettek létét sodorja veszélybe, hanem az egész ország normális fejlődését is hátrányosan befolyásolja – állapítja meg a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal a KSH, az Országos Nyugdíjintézet hivatalos adataira, tudományos felmérésekre, szociológiai kimutatásokra épülő legfrissebb elemzésében, melyet pénteken hoztak nyilvánosságra Budapesten. Három-három és fél millióan élnek a létminimum küszöbén, illetve a létminimum alatt. A létminimum összegét 2006 óta változatlanul 60.128 forintban tartják nyilván. Ebből az összegből nem biztosítható a folyamatos életvitelhez szükséges igen szerény szükségletek kielégítése sem. (Lásd az 1. számú mellékletet!) A két aktív korú személyből és két gyermekből álló, tipikusnak mondható háztartás létminimumértéke havi 174.371 forint, tehát egy főre 43.593 forint jut. Ez a létminimum érték is messze elmarad a táplálkozási, ruházkodási követelmények kielégítésétől, kultúráról nem beszélve. (Lásd a 2. sz. mellékletet!) Az egytagú nyugdíjas háztartásra számított létminimum összege 54.115 forint, ennyiből több mint 850 ezren élnek. 28.500 forintos nyugdíjminimumban csaknem 280 ezren részesülnek. A szegénység az összes háztartás 28 százalékát érinti, a gyermekes háztartások 41 százalékát, a három vagy több gyermekes családok 60 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a hivatalosan megállapított létminimum alatt élnek. A létminimum környékén élők fogyasztásában döntő részt képvisel az élelmiszer és a háztartási energia. Mindkettő ára 2006 óta gyorsabb ütemben növekszik, mint a fogyasztói árindex. Az élelmiszerárak tényleges emelkedését a mezőgazdasági termelői árak 35 százalékos növekedése jelzi a legjobban 2007. januárja és 2008 januárja között. A háztartási energiaforrásokon belül a földgáz ára gyakorlatilag megduplázódott az elmúlt két évben. Semmiféle hivatalos adat nem áll rendelkezésre, statisztikai kimutatás nem készült a regisztrációból kikerült munkanélküliek, az alkalmi és/vagy feketemunkából élők, a lumpenek, a koldusok és a hajléktalanok jövedelemforrásáról és annak alakulásáról. Ez a szélsőséges szegénységben élő réteg fiatal pályakezdőkből, a cigánykisebbség általános iskola 8. osztályát sem végzett rétege és azon idősebbek közül kerül ki, akik nem szereztek akkora munkaviszonyt, hogy valamilyen állami támogatásban részesülhessenek. Ilyen mélyszegénységben – napi 500-1000 forintból -  kb. 1,2 millióan tengődnek Magyarországon. Az elszegényedési folyamat kísérő jelensége az egészségi állapot idő előtti megromlása és a korai halálozás rendkívül magas aránya. A létminimum alatt és a mélyszegénységben élők körében hatványozottan jelentkeznek a daganatos-, a szív- és érrendszeri, a mozgásszervi és a depressziós megbetegedések, sokkal magasabb az alkoholisták és a dohányzók aránya. A Hungarostudy legfrissebb adatfelvétele arról tanúskodik, hogy a legalacsonyabb jövedelműek közül csaknem kétszer annyian fordultak orvoshoz daganatos betegséggel, mint a magasabb jövedelmi kategóriába tartozók közül. A szívinfarktus aránya több mint a háromszorosa volt a szegények körében, mint a gazdagok között. Mozgásszervi betegség miatt a legalacsonyabb kategóriában 12,4 százalék, a magasabb kategóriákban 8,6 százalék fordult orvoshoz. A daganatos, a szív- és érrendszeri, továbbá az immunrendszeri megbetegedések szempontjából a krónikus stressz jelenti a legsúlyosabb veszélyforrást, a krónikus stresszt pedig elsősorban a súlyosbodó megélhetési gondok, a létbizonytalanság, a megalázottság érzése, a lelki traumák idézik elő. Az ilyen egyén teljesen elveszti a talajt a lába alól, alkoholizál, elmagányosodik, elszigetelődik, szorongóvá és depresszióssá válik. Ördögi körbe kerül. A szegény rétegek körében tapasztalható depressziós megbetegedések aránya pontosan a duplája a magasabb kategóriákhoz tartozó depressziósokénak. Ugyanakkor súlyos veszélyeztető tényező, hogy a depresszióban szenvedő szegények közül alig 20 százalékot kezelnek. Ez arra utal, hogy a szegények a kívántnál jóval alacsonyabb arányban fordulnak orvoshoz. Ebből egyes politikai körök azt a következtetést vonták le, hogy nincs szükség olyan intézményekre, mint amilyen az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet és az Addiktológia.  A Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal az alábbi következtetéseket vonja le a kialakult helyzetből:    1. A társadalom több mint egyharmadát (létminimum alatt és mélyszegénységben élők) sújtó létbizonytalanság miatt hazánkban súlyos testi, szellemi és érzelmi leépülés tapasztalható. 2. Azok, akik 1995-ben szegények voltak, mára még szegényebbé váltak, romlott az egészségi állapotuk és romlottak életkilátásaik. 3. Alapvető emberi jogok sérülnek, az egészséges élethez és a biztos megélhetéshez való jog. 4. A megélhetési gondok súlyosbodását a megélhetési költségek rohamos emelkedése, és az alacsony szinten tartott, csökkenő vásárlóerejű jövedelmek okozzák. (Nemzetközi összehasonlításban is kirívónak számít, hogy miközben hazánk az utolsó helyre szorult az OECD tagállamainak sorában a bérek és a fizetések tekintetében, a bérekre és fizetésekre kivetett 51 százalékos adózással az éllovasok között szerepel a jövedelem elvonása tekintetében.)  5. A megélhetési gondok kiéleződése a társadalmi igazságtalanság elmélyülésével párosul: Magyarországon nemzetközi méretekben is kirívóan csökkent a dolgozóknak és a rászorulóknak juttatott hányad a megtermelt hazai értékből (GDP). (Az OECD 30 állama közül nálunk nyílt a legszélesebbre az olló a legjobban és a legszerényebben kereső tíz-tíz százalék között. ) 6. Úgy látjuk, hogy az elszegényedés folyamatát csak az elosztási viszonyoknak a dolgozó és a nélkülöző rétegek javára történő kiigazításával lehet feltartóztatni. 7. A létminimumnak meg kell felelnie rendeltetésének: biztosítania kell a legalapvetőbb szükségletek kielégítését! Mindenki részére szavatolni kell a létfenntartáshoz szükséges minimumot. 8. A fentiek szellemében a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal országos tanácskozást kezdeményez „Rendszerkorrekcióval és társadalmi összefogással a válság leküzdéséért” címmel. Középpontjába a dolgozók és a nélkülözők legalapvetőbb érdekeit, táplálkozási, ruházkodási, egészségügyi szükségleteik kielégítését állítja, és ennek megfelelő új társadalompolitikát kíván meghirdetni.   1.     sz. melléklet A Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztal alább bemutatja egy létminimum alatt élő személy havi bevételét és kiadásait 2007-ben: Tanú: Gajda Imre Az illető budapesti lakos havi rokkantsági nyugdíjának összege: 58.350 forint volt, más bevétele nem volt.Kiadásai a következőképpen alakultak:   Lakbér:                    25.000 forint Villanyszámla:          6750 forint Gázszámla:                6000 forint Víz- és csatornadíj:    2580 forint Közös költség:           7500 forint  Rezsi összesen:          47.830 forint Marad:                       10.520 forint  BKV nyugdíjas bérlet:    2800 forint  Élelemre, gyógyszerre, ruházkodásra, kultúrára, egyebek maradt 7720 forintja. Megjegyzés: a maradék összeg kevesebb, mint a fele annak az élelmiszer-normának, amelyet 2006-ban hivatalosan 16.017 forintban állapítottak meg egy aktív korú felnőtt esetében.                                                             2. sz. melléklet A Magyar Szociális Fórum-Szociális Kerekasztal alább bemutatja egy létminimum alatt élő kétgyermekes család havi bevételét és kiadásait 2007-ben: Tanú: Ferenczi Zsuzsa   Összes bevétel: 174. 000/ hó Lakbér: 20.000 Villany:  6000 Gáz:       6000 Összes: 32. 000 A férj kényszervállalkozó, munkahelye megszűnt. A feleség főállásban egy templomban takarít. Férj járulékai: 50.000 Telefonszámlájuk: 20.000 BKV bérlet: 15.000 (A feleségét a munkahely fizeti) Összesen: 85.000  Az  egyik gyerek egészségügyi problémáiból adódó speciális oktatás: 10.000 Gyógyszerek: gyomorégésre, szorongásra, migrénre, vitaminokra: 5000  (reni antacidum, xanax, polivitaplex, algoflex: Összesen: 15.000 Összes költség: 132. 000/ hó Marad: 42.000 Étel, ruházkodás, tanszerek, könyvelő ebből. A könyvelő jelenleg nekik ingyen dolgozik. A házaspár a lecsúszóban lévő 1, 5 millió embert képviseli, korábban, amikor a férj is munkahelyen dolgozott, jobban éltek Beruházni nincs pénzük, a kölcsönöktől félnek. Nem isznak, nem dohányoznak. Gyerekek száma: 2 (16, 17 évesek) Családi pótlék: 24.000 Ft   Budapest, 2008. május 16.

Utolsó frissítés ( 2008. május 16. )

 

Enter content here

Enter content here

Enter supporting content here