Magyarországon súlyosbodnak
a megélhetési gondok. A megélhetési költségek drasztikus emelkedése, és
az alacsonyan tartott bérek, juttatások, segélyek miatt egyre több család és egyedülálló
ember léte és egészsége válik veszélyeztetetté. A szegénység
terjedése nem csak az érintettek létét sodorja veszélybe, hanem az egész ország
normális fejlődését is hátrányosan befolyásolja – állapítja
meg a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal a KSH, az Országos Nyugdíjintézet
hivatalos adataira, tudományos felmérésekre, szociológiai kimutatásokra épülő
legfrissebb elemzésében, melyet pénteken hoztak nyilvánosságra Budapesten. Három-három
és fél millióan élnek a létminimum küszöbén, illetve a létminimum
alatt. A létminimum összegét 2006 óta változatlanul 60.128 forintban tartják nyilván.
Ebből az összegből nem biztosítható a folyamatos életvitelhez szükséges igen
szerény szükségletek kielégítése sem. (Lásd az 1. számú mellékletet!)
A két aktív korú személyből és két gyermekből álló, tipikusnak
mondható háztartás létminimumértéke havi 174.371 forint, tehát egy főre
43.593 forint jut. Ez a létminimum érték is messze elmarad a táplálkozási, ruházkodási
követelmények kielégítésétől, kultúráról nem beszélve.
(Lásd a 2. sz. mellékletet!) Az egytagú nyugdíjas háztartásra számított
létminimum összege 54.115 forint, ennyiből több mint 850 ezren élnek. 28.500 forintos nyugdíjminimumban
csaknem 280 ezren részesülnek. A szegénység az összes háztartás 28 százalékát
érinti, a gyermekes háztartások 41 százalékát, a három vagy több gyermekes
családok 60 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a hivatalosan megállapított létminimum
alatt élnek. A létminimum környékén élők fogyasztásában döntő
részt képvisel az élelmiszer és a háztartási energia. Mindkettő ára
2006 óta gyorsabb ütemben növekszik, mint a fogyasztói árindex. Az élelmiszerárak
tényleges emelkedését a mezőgazdasági termelői árak 35 százalékos
növekedése jelzi a legjobban 2007. januárja és 2008 januárja között. A háztartási
energiaforrásokon belül a földgáz ára gyakorlatilag megduplázódott az elmúlt
két évben. Semmiféle hivatalos adat nem áll rendelkezésre, statisztikai
kimutatás nem készült a regisztrációból kikerült munkanélküliek,
az alkalmi és/vagy feketemunkából élők, a lumpenek, a koldusok és a hajléktalanok
jövedelemforrásáról és annak alakulásáról. Ez a szélsőséges
szegénységben élő réteg fiatal pályakezdőkből, a cigánykisebbség
általános iskola 8. osztályát sem végzett rétege és azon idősebbek közül
kerül ki, akik nem szereztek akkora munkaviszonyt, hogy valamilyen állami támogatásban részesülhessenek.
Ilyen mélyszegénységben – napi 500-1000 forintból - kb. 1,2 millióan tengődnek
Magyarországon.
Az elszegényedési folyamat kísérő jelensége az egészségi
állapot idő előtti megromlása és a korai halálozás rendkívül magas
aránya. A létminimum alatt és a mélyszegénységben élők körében
hatványozottan jelentkeznek a daganatos-, a szív- és érrendszeri, a mozgásszervi és
a depressziós megbetegedések, sokkal magasabb az alkoholisták és a dohányzók aránya.
A Hungarostudy legfrissebb adatfelvétele arról tanúskodik, hogy a legalacsonyabb jövedelműek
közül csaknem kétszer annyian fordultak orvoshoz daganatos betegséggel, mint a magasabb jövedelmi
kategóriába tartozók közül. A szívinfarktus aránya több mint a háromszorosa
volt a szegények körében, mint a gazdagok között. Mozgásszervi betegség miatt a
legalacsonyabb kategóriában 12,4 százalék, a magasabb kategóriákban 8,6 százalék
fordult orvoshoz.
A daganatos, a szív- és érrendszeri, továbbá az immunrendszeri
megbetegedések szempontjából a krónikus stressz jelenti a legsúlyosabb veszélyforrást,
a krónikus stresszt pedig elsősorban a súlyosbodó megélhetési gondok, a létbizonytalanság,
a megalázottság érzése, a lelki traumák idézik elő. Az ilyen egyén teljesen
elveszti a talajt a lába alól, alkoholizál, elmagányosodik, elszigetelődik, szorongóvá
és depresszióssá válik. Ördögi körbe kerül. A szegény rétegek
körében tapasztalható depressziós megbetegedések aránya pontosan a duplája
a magasabb kategóriákhoz tartozó depressziósokénak. Ugyanakkor súlyos veszélyeztető
tényező, hogy a depresszióban szenvedő szegények közül alig 20 százalékot
kezelnek. Ez arra utal, hogy a szegények a kívántnál jóval alacsonyabb arányban
fordulnak orvoshoz. Ebből egyes politikai körök azt a következtetést vonták le, hogy nincs
szükség olyan intézményekre, mint amilyen az Országos Pszichiátriai és Neurológiai
Intézet és az Addiktológia. A Magyar Szociális Fórum – Szociális
Kerekasztal az alábbi következtetéseket vonja le a kialakult helyzetből: 1. A
társadalom több mint egyharmadát (létminimum alatt és mélyszegénységben
élők) sújtó létbizonytalanság miatt hazánkban súlyos testi, szellemi
és érzelmi leépülés tapasztalható. 2. Azok, akik 1995-ben
szegények voltak, mára még szegényebbé váltak, romlott az egészségi
állapotuk és romlottak életkilátásaik. 3. Alapvető emberi
jogok sérülnek, az egészséges élethez és a biztos megélhetéshez való
jog. 4. A megélhetési gondok súlyosbodását a megélhetési
költségek rohamos emelkedése, és az alacsony szinten tartott, csökkenő vásárlóerejű
jövedelmek okozzák. (Nemzetközi összehasonlításban is kirívónak számít,
hogy miközben hazánk az utolsó helyre szorult az OECD tagállamainak sorában a bérek
és a fizetések tekintetében, a bérekre és fizetésekre kivetett 51 százalékos
adózással az éllovasok között szerepel a jövedelem elvonása tekintetében.) 5. A megélhetési gondok kiéleződése a társadalmi igazságtalanság
elmélyülésével párosul: Magyarországon nemzetközi méretekben is kirívóan
csökkent a dolgozóknak és a rászorulóknak juttatott hányad a megtermelt hazai értékből
(GDP). (Az OECD 30 állama közül nálunk nyílt a legszélesebbre az olló a legjobban
és a legszerényebben kereső tíz-tíz százalék között. ) 6. Úgy
látjuk, hogy az elszegényedés folyamatát csak az elosztási viszonyoknak a dolgozó
és a nélkülöző rétegek javára történő kiigazításával
lehet feltartóztatni. 7. A létminimumnak meg kell felelnie rendeltetésének:
biztosítania kell a legalapvetőbb szükségletek kielégítését! Mindenki
részére szavatolni kell a létfenntartáshoz szükséges minimumot. 8. A
fentiek szellemében a Magyar Szociális Fórum – Szociális Kerekasztal országos tanácskozást
kezdeményez „Rendszerkorrekcióval és társadalmi összefogással a válság
leküzdéséért” címmel. Középpontjába a dolgozók és
a nélkülözők legalapvetőbb érdekeit, táplálkozási, ruházkodási,
egészségügyi szükségleteik kielégítését állítja,
és ennek megfelelő új társadalompolitikát kíván meghirdetni. 1. sz. melléklet A Magyar Szociális
Fórum-Szociális Kerekasztal alább bemutatja egy létminimum alatt élő személy
havi bevételét és kiadásait 2007-ben:
Tanú: Gajda Imre
Az
illető budapesti lakos havi rokkantsági nyugdíjának összege: 58.350 forint volt, más
bevétele nem volt.Kiadásai a következőképpen alakultak:
Lakbér:
25.000 forint Villanyszámla: 6750 forint Gázszámla:
6000 forint Víz- és csatornadíj: 2580 forint Közös költség:
7500 forint Rezsi összesen: 47.830 forint Marad: 10.520
forint BKV nyugdíjas bérlet: 2800 forint Élelemre, gyógyszerre,
ruházkodásra, kultúrára, egyebek maradt 7720 forintja. Megjegyzés:
a maradék összeg kevesebb, mint a fele annak az élelmiszer-normának, amelyet 2006-ban hivatalosan
16.017 forintban állapítottak meg egy aktív korú felnőtt esetében.
2. sz. melléklet
A Magyar Szociális Fórum-Szociális
Kerekasztal alább bemutatja egy létminimum alatt élő kétgyermekes család havi bevételét
és kiadásait 2007-ben:
Tanú: Ferenczi Zsuzsa Összes bevétel: 174. 000/ hó Lakbér: 20.000 Villany: 6000 Gáz: 6000 Összes: 32. 000 A férj kényszervállalkozó, munkahelye megszűnt. A feleség főállásban egy templomban takarít. Férj járulékai:
50.000 Telefonszámlájuk: 20.000 BKV bérlet: 15.000 (A feleségét a munkahely fizeti) Összesen: 85.000
Az egyik gyerek egészségügyi problémáiból adódó
speciális oktatás: 10.000 Gyógyszerek: gyomorégésre, szorongásra, migrénre,
vitaminokra: 5000 (reni antacidum, xanax, polivitaplex, algoflex: Összesen: 15.000 Összes költség: 132. 000/ hó Marad: 42.000 Étel, ruházkodás, tanszerek, könyvelő
ebből. A könyvelő jelenleg nekik ingyen dolgozik. A házaspár a lecsúszóban
lévő 1, 5 millió embert képviseli, korábban, amikor a férj is munkahelyen dolgozott,
jobban éltek Beruházni nincs pénzük, a kölcsönöktől félnek.
Nem isznak, nem dohányoznak. Gyerekek száma: 2 (16, 17 évesek) Családi pótlék:
24.000 Ft Budapest, 2008. május 16. |