|
| A magyarok Európa szegényházában |  |
| 2008.
június 02. |
Az unióban nálunk a legalacsonyabb
az aktivitás és a foglalkoztatás szintje, ugyanakkor a magasabb iskolai végzettség nálunk
növeli meg leginkább a munkához jutás esélyét. A Tárki Európai társadalmi
jelentése szerint az uniós szegénységi küszöb alatt él a hazai háztartások
56 százaléka. A magyar gazdasági felzárkózás és társadalmi
felemelkedés talán legnagyobb korlátja a rendkívül alacsony foglalkoztatási szint
– ebben mára gyakorlatilag konszenzus alakult ki a különféle közgazdasági irányzatokhoz
és politikai, ideológiai áramlatokhoz kötődő szakpolitikusok, mérvadó gazdasági
szakemberek és érdek-képviseleti vezetők között. A következő polgári
kormány által megvalósítandó gazdaságpolitikai fordulat középpontjában
tíz éven belül egymillió új munkahely létrehozása áll (MH, 2008. május
6.), s most már a jelenlegi kormány is a munkahelyteremtés és a munkavégzés ösztönzésére
helyezné a hangsúlyt, legalábbis szavakban.
Ennek tükrében igazán aktuális
és érdekes a Tárki Alapítvány és az UniCredit Bank Európai társadalmi
jelentés 2008 című közös tanulmánya, amely sokoldalúan és részletesen
bemutatja Magyarország társadalmi és gazdasági helyzetét az egységesülő
Európa kontextusában. A hazánkban valódi innovációt jelentő összehasonlító
elemzés kiemelten foglalkozik az európai és benne a magyarországi demográfiai folyamatokkal,
a foglalkozási szerkezettel, a jövedelemeloszlás alakulásával és az anyagi életkörülményekkel.
Az empirikus vizsgálat alapja 24 európai uniós ország (Málta nem szerepelt a 2005-ben elvégzett
vizsgálatban) 190 millió háztartásának Eurostat-adatbázisa, így a jelentésből
azt is megtudhatjuk, hogy egy adott egyén vagy háztartás milyen relatív pozíciót
foglal el az "összeurópai társadalmon" belül. Érdekes, hogy a
csökkenő háztartáslétszámot és az egyszemélyes háztartások
növekvő arányát tekintve Magyarország a legfejlettebb EU–15 átlagszintjén
található. Az összeurópai jövedelemeloszlás alapján meghatározott egységes
szegénységi küszöb alatt él a hazai háztartások 56 százaléka, s
csupán lakosságunk felső tizede érte el azt az átlagos életszínvonalat, amely
a fejlett nyugat-európai országokban a széles középosztályt jellemzi.
A
sokféle összehasonlítási szempont közül a lakossági aktivitást és
foglalkoztatást kiválasztva hazánk különösen rosszul áll a fejlett Európához
olyannyira vágyott felzárkózást illetően. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon
a legalacsonyabb az aktivitási ráta (62 százalék) és a második legalacsonyabb a
foglalkoztatás szintje (57 százalék) 24 EU-tagállam között. A lisszaboni
célkitűzés szerint 2010-re el kellene érni a hetvenszázalékos átlagos foglalkoztatottsági
arányt, de erre csak az EU–15-nek van reális esélye. A magyar elemzés szerint tartós
lemaradásunk oka a 90-es évek elejére vezethető vissza, amikor minden negyedik ember elvesztette
az állását, majd a 90-es évek második felében tapasztalt látványos
javulás az ezredforduló után megtorpant. Ez azért is fájdalmas, mert Spanyolország
és Írország hozzánk hasonló aktivitási és foglalkoztatottsági szinten
volt a 90-es évek közepén, de az utóbbi tíz évben ők fel tudtak zárkózni
az uniós átlaghoz. Az Európa-szerte, így Magyarországon is tapasztalható –
és egyelőre megállíthatatlannak látszó – népességcsökkenés,
öregedés, valamint a gazdaságilag aktívak arányának apadása közepette
az a fő kérdés, hogy van-e még belső tartaléka a foglalkoztatási szint emelésének.
Lehet-e, s ha igen, hogyan, több embert bevonni, illetve visszahozni a munkaerőpiacra? A Tárki–UniCredit
jelentésből kiderül, a helyzet nem reménytelen: az unióhoz 2004-ben csatlakozó új
tagállamokban a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság növekedése főként
a nőknek és az idősebb, 55–64 éves korcsoportnak tulajdonítható, illetve tőlük
várható, így Magyarországon is. Nálunk részben a nyugdíjkorhatár emelése
és a rokkantnyugdíjazás szigorítása, részben a magasabb képzettségű
fiatal korosztályok belépése javít(hat)ja a foglalkoztatási rátát. Aggodalomra
adhat okot azonban, hogy az utóbbi néhány évben a 25–64 éves férfiak foglalkoztatottsága
(a balti államok kivételével) az új tagállamokban csökken, és a 15–24
éves fiatalok körében több uniós országban, köztük hazánkban is számottevően
emelkedik a munkanélküliség.
Figyelemre méltó, hogy az érettségi
és a diploma hatása a foglalkoztatottsági esélyre Magyarországon a legmagasabbak közé
tartozik európai viszonylatban, s munkaképes korú népességből másfél
millió embernek azonban még mindig nincs szakképesítése. Ezért a szakemberek nagy
része szerint a képzettségi szint emelésével és a szakképzés átalakításával
számottevő munkaerő-tartalékot kaphatna a hazai gazdaság.
További kitörési
lehetőséget jelent a felnőttképzésben való részvétel növelése,
valamint a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka bővítése, mert Magyarország
e tekintetben is távol van Európától.
Hazánk helyzete abban is sajátos,
hogy jelentős különbségek vannak a foglalkoztatottság háztartástípusok közötti
eloszlásában. A gyermektelen idős pároknál és az egyszemélyes háztartásokban
kiemelkedően magas a munka nélkül maradók aránya, a két- és háromgyermekes,
kétszülős családok körében viszont európai viszonylatban is nagyon alacsony nálunk
a munkanélküliek és inaktívak aránya. Ez azt mutatja, hogy a gyermekvállalás,
-nevelés nem gátolja, inkább ösztönzi a munkavállalást, még a gyermeket
egyedül nevelők esetében is.
Faggyas Sándor, Magyar Hírlap | | Utolsó frissítés ( 2008. június 02. ) | --------------------------------------------------------------------------------------------------------------- | Kárpát-medencei
Magyar Autonómia Tanács nyilatkozata |  |
| 2008.
május 01. |
| A Kárpát-medencei Magyar Autonómia
Tanács képviselői az alábbi Zárónyilatkozatot fogadták el kétnapos hódmezővásárhelyi
ülésükön, 2008. május 1-jén: A Kárpát-medencei Magyar Autonómia
Tanács (KMAT) megalakulása óta az anyaország határain túl élő magyar
nemzeti közösségek autonómiatörekvéseinek egyeztető, összehangoló és
közös képviseleti fóruma. Tudatában van annak, hogy a közösségi autonómiák
törvényi kereteinek megteremtése az utódállamok törvényhozásainak feladata,
ezért a társult tagszervezetek ez irányú törekvéseit elsősorban a nemzetközi
integrációs fórumokon – kiemelten az Európai Unió intézményeiben –
kívánja aktív külpolitikai tevékenységével segíteni. Az
ülésen résztvevő társult szervezetek képviselői megelégedéssel állapították
meg, hogy Tőkés László püspök, EP-képviselő elnökké választásával
új korszak kezdődött a Tanács tevékenységében. A KMAT a legutóbbi ülésén
hozott határozatainak végrehajtását áttekintve: Sikerként könyveli
el a NATO bukaresti csúcstalálkozója alkalmából a tagországok vezetőihez intézett
nyílt levélre érkezett pozitív visszajelzéseket, és hasonló lépéseket
tervez az autonómia biztonságpolitikai vonatkozásainak érvényesítése érdekében. Értékeli a magyar EP-képviselők pozitív hozzáállását
az európai kisebbségvédelmi rendszer kidolgozásához, és üdvözli az Európai
Parlament kisebbségi Intergroup munkacsoportjának az európai párbeszéd fórumának
létrehozására irányuló kezdeményezését. Példaértékűnek
tekinti a délvidéki magyar érdekvédelmi szervezetek összefogását, és
rendkívüli fontosságúnak tartja az általuk kidolgozott autonómia-koncepció
megszületését. A kétnapos tanácskozás során a KMAT
a következőket határozta el: Módosítja alapszabályzatát,
külön teret szentelve a munkáját segítő civil szervezetek védnöki státusának,
ami az üléseken megfigyelőként való részvételi lehetőséget jelent. Felveszi tagjai sorába az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségét. Az európai népcsoportok alapvetői jogairól szóló Bolzanoi tervezetből
kiindulva a kisebbségvédelmi alapelvek és közösségi autonómiák sarokpontjait
tartalmazó dokumentumot állít össze, és ezt eljuttatja az illetékes nemzetközi
intézményekhez. Megbízza Tőkés László elnök urat, hogy
az Európai Parlamentben képviselje a KMAT álláspontját az európai kisebbségvédelmi
rendszer kidolgozását célzó erőfeszítések rendjén. Munkacsoportot
hoz létre a fontosabb kisebbségvédelmi alapiratokat tartalmazó dokumentumtár megszerkesztésére,
illetve egy többnyelvű honlap létrehozására és működtetésére. Elfogadja a KMAT ez évi eseménynaptárát, elfogadja Tőkés László
EP-képviselő meghívását az Európai Szabad Szövetség Romániában
tartandó kihelyezett frakciógyűlése alkalmából tartandó konferenciára,
illetve egy brüsszeli nyilvános közmeghallgatásra. Kisebbségvédelmi
képviseleti irodát létesít berni központtal, Svájcban. Az EU Lisszaboni
szerződésében foglaltak alapján európai állampolgári kezdeményezést
indít az Unió kisebbségvédelmi rendszere jogi kereteinek megteremtésére. Megbízza
Tőkés László elnök urat, hogy Horvátország EU-csatlakozásának folyamatában
kövesse figyelemmel a kisebbségi jogok érvényesítését. Az ülésen kiemelt napirendi pontként szerepelt
a vajdasági magyar pártok közös autonómiakoncepciója. A KMAT megbízza Tőkés
László elnök urat, hogy az Európai Parlament Dél-Kelet-Európa országaival fenntartott
kapcsolatokért felelős interparlamentáris küldöttsége tagjaként képviselje
ezt az autonómia-dokumentumot, és törekedjen annak érvényesítésére Szerbia
Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatának tárgyalása során. Továbbította:Frigyesy
Ágnes |
Szarka László
Kisebbségi Önvédelem Szlovákiában
"A csehszlovákiai magyarság teljes felszámolásának
elképzeléseit végül az amerikai békeküldöttség vétója megakadályozta.
A csehszlovák–magyar határok azonban nem változtak. Sem a magyar küldöttség által
szorgalmazott kompenzációs területcsere-tervezetnek, sem pedig a Népi Szövetség népszavazásos
határ-megállapítási tervezetének semmilyen esélye sem volt arra, hogy a békekonferencia
munkáját meghatározó nagyhatalmak közül akár csak egy is felkarolta volna."
Kisebbségi Önvédelem Szlovákiában
|