Az unióban nálunk a legalacsonyabb az aktivitás és a foglalkoztatás szintje, ugyanakkor a magasabb iskolai végzettség nálunk növeli meg leginkább a munkához jutás esélyét. A Tárki Európai társadalmi jelentése szerint az uniós szegénységi küszöb alatt él a hazai háztartások 56 százaléka.

A magyar gazdasági felzárkózás és társadalmi felemelkedés talán legnagyobb korlátja a rendkívül alacsony foglalkoztatási szint – ebben mára gyakorlatilag konszenzus alakult ki a különféle közgazdasági irányzatokhoz és politikai, ideológiai áramlatokhoz kötődő szakpolitikusok, mérvadó gazdasági szakemberek és érdek-képviseleti vezetők között. A következő polgári kormány által megvalósítandó gazdaságpolitikai fordulat középpontjában tíz éven belül egymillió új munkahely létrehozása áll (MH, 2008. május 6.), s most már a jelenlegi kormány is a munkahelyteremtés és a munkavégzés ösztönzésére helyezné a hangsúlyt, legalábbis szavakban.

Ennek tükrében igazán aktuális és érdekes a Tárki Alapítvány és az UniCredit Bank Európai társadalmi jelentés 2008 című közös tanulmánya, amely sokoldalúan és részletesen bemutatja Magyarország társadalmi és gazdasági helyzetét az egységesülő Európa kontextusában. A hazánkban valódi innovációt jelentő összehasonlító elemzés kiemelten foglalkozik az európai és benne a magyarországi demográfiai folyamatokkal, a foglalkozási szerkezettel, a jövedelemeloszlás alakulásával és az anyagi életkörülményekkel. Az empirikus vizsgálat alapja 24 európai uniós ország (Málta nem szerepelt a 2005-ben elvégzett vizsgálatban) 190 millió háztartásának Eurostat-adatbázisa, így a jelentésből azt is megtudhatjuk, hogy egy adott egyén vagy háztartás milyen relatív pozíciót foglal el az "összeurópai társadalmon" belül.

Érdekes, hogy a csökkenő háztartáslétszámot és az egyszemélyes háztartások növekvő arányát tekintve Magyarország a legfejlettebb EU–15 átlagszintjén található. Az összeurópai jövedelemeloszlás alapján meghatározott egységes szegénységi küszöb alatt él a hazai háztartások 56 százaléka, s csupán lakosságunk felső tizede érte el azt az átlagos életszínvonalat, amely a fejlett nyugat-európai országokban a széles középosztályt jellemzi.

A sokféle összehasonlítási szempont közül a lakossági aktivitást és foglalkoztatást kiválasztva hazánk különösen rosszul áll a fejlett Európához olyannyira vágyott felzárkózást illetően. Az Eurostat adatai szerint Magyarországon a legalacsonyabb az aktivitási ráta (62 százalék) és a második legalacsonyabb a foglalkoztatás szintje (57 százalék) 24 EU-tagállam között.

A lisszaboni célkitűzés szerint 2010-re el kellene érni a hetvenszázalékos átlagos foglalkoztatottsági arányt, de erre csak az EU–15-nek van reális esélye. A magyar elemzés szerint tartós lemaradásunk oka a 90-es évek elejére vezethető vissza, amikor minden negyedik ember elvesztette az állását, majd a 90-es évek második felében tapasztalt látványos javulás az ezredforduló után megtorpant. Ez azért is fájdalmas, mert Spanyolország és Írország hozzánk hasonló aktivitási és foglalkoztatottsági szinten volt a 90-es évek közepén, de az utóbbi tíz évben ők fel tudtak zárkózni az uniós átlaghoz.
Az Európa-szerte, így Magyarországon is tapasztalható – és egyelőre megállíthatatlannak látszó – népességcsökkenés, öregedés, valamint a gazdaságilag aktívak arányának apadása közepette az a fő kérdés, hogy van-e még belső tartaléka a foglalkoztatási szint emelésének. Lehet-e, s ha igen, hogyan, több embert bevonni, illetve visszahozni a munkaerőpiacra? A Tárki–UniCredit jelentésből kiderül, a helyzet nem reménytelen: az unióhoz 2004-ben csatlakozó új tagállamokban a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatottság növekedése főként a nőknek és az idősebb, 55–64 éves korcsoportnak tulajdonítható, illetve tőlük várható, így Magyarországon is. Nálunk részben a nyugdíjkorhatár emelése és a rokkantnyugdíjazás szigorítása, részben a magasabb képzettségű fiatal korosztályok belépése javít(hat)ja a foglalkoztatási rátát. Aggodalomra adhat okot azonban, hogy az utóbbi néhány évben a 25–64 éves férfiak foglalkoztatottsága (a balti államok kivételével) az új tagállamokban csökken, és a 15–24 éves fiatalok körében több uniós országban, köztük hazánkban is számottevően emelkedik a munkanélküliség.

Figyelemre méltó, hogy az érettségi és a diploma hatása a foglalkoztatottsági esélyre Magyarországon a legmagasabbak közé tartozik európai viszonylatban, s munkaképes korú népességből másfél millió embernek azonban még mindig nincs szakképesítése. Ezért a szakemberek nagy része szerint a képzettségi szint emelésével és a szakképzés átalakításával számottevő munkaerő-tartalékot kaphatna a hazai gazdaság.

További kitörési lehetőséget jelent a felnőttképzésben való részvétel növelése, valamint a részmunkaidős foglalkoztatás és a távmunka bővítése, mert Magyarország e tekintetben is távol van Európától.

Hazánk helyzete abban is sajátos, hogy jelentős különbségek vannak a foglalkoztatottság háztartástípusok közötti eloszlásában. A gyermektelen idős pároknál és az egyszemélyes háztartásokban kiemelkedően magas a munka nélkül maradók aránya, a két- és háromgyermekes, kétszülős családok körében viszont európai viszonylatban is nagyon alacsony nálunk a munkanélküliek és inaktívak aránya. Ez azt mutatja, hogy a gyermekvállalás, -nevelés nem gátolja, inkább ösztönzi a munkavállalást, még a gyermeket egyedül nevelők esetében is.

Faggyas Sándor, Magyar Hírlap

A Kárpát-medencei Magyar Autonómia Tanács (KMAT) megalakulása óta az anyaország határain túl élő magyar nemzeti közösségek autonómiatörekvéseinek egyeztető, összehangoló és közös képviseleti fóruma. Tudatában van annak, hogy a közösségi autonómiák törvényi kereteinek megteremtése az utódállamok törvényhozásainak feladata, ezért a társult tagszervezetek ez irányú törekvéseit elsősorban a nemzetközi integrációs fórumokon – kiemelten az Európai Unió intézményeiben – kívánja aktív külpolitikai tevékenységével segíteni.

Az ülésen résztvevő társult szervezetek képviselői megelégedéssel állapították meg, hogy Tőkés László püspök, EP-képviselő elnökké választásával új korszak kezdődött a Tanács tevékenységében. A KMAT a legutóbbi ülésén hozott határozatainak végrehajtását áttekintve:

Sikerként könyveli el a NATO bukaresti csúcstalálkozója alkalmából a tagországok vezetőihez intézett nyílt levélre érkezett pozitív visszajelzéseket, és hasonló lépéseket tervez az autonómia biztonságpolitikai vonatkozásainak érvényesítése érdekében.

 Értékeli a magyar EP-képviselők pozitív hozzáállását az európai kisebbségvédelmi rendszer kidolgozásához, és üdvözli az Európai Parlament kisebbségi Intergroup munkacsoportjának az európai párbeszéd fórumának létrehozására irányuló kezdeményezését.

Példaértékűnek tekinti a délvidéki magyar érdekvédelmi szervezetek összefogását, és rendkívüli fontosságúnak tartja az általuk kidolgozott autonómia-koncepció megszületését. 

A kétnapos tanácskozás során a KMAT a következőket határozta el: 

Módosítja alapszabályzatát, külön teret szentelve a munkáját segítő civil szervezetek védnöki státusának, ami az üléseken megfigyelőként való részvételi lehetőséget jelent. 

Felveszi tagjai sorába az Ausztriai Magyar Egyesületek és Szervezetek Központi Szövetségét.

 Az európai népcsoportok alapvetői jogairól szóló Bolzanoi tervezetből kiindulva a kisebbségvédelmi alapelvek és közösségi autonómiák sarokpontjait tartalmazó dokumentumot állít össze, és ezt eljuttatja az illetékes nemzetközi intézményekhez.

Megbízza Tőkés László elnök urat, hogy az Európai Parlamentben képviselje a KMAT álláspontját az európai kisebbségvédelmi rendszer kidolgozását célzó erőfeszítések rendjén.

Munkacsoportot hoz létre a fontosabb kisebbségvédelmi alapiratokat tartalmazó dokumentumtár megszerkesztésére, illetve egy többnyelvű honlap létrehozására és működtetésére.

Elfogadja a KMAT ez évi eseménynaptárát, elfogadja Tőkés László EP-képviselő meghívását az Európai Szabad Szövetség Romániában tartandó kihelyezett frakciógyűlése alkalmából tartandó konferenciára, illetve egy brüsszeli nyilvános közmeghallgatásra.

Kisebbségvédelmi képviseleti irodát létesít berni központtal, Svájcban.

Az EU Lisszaboni szerződésében foglaltak alapján európai állampolgári kezdeményezést indít az Unió kisebbségvédelmi rendszere jogi kereteinek megteremtésére.

Megbízza Tőkés László elnök urat, hogy Horvátország EU-csatlakozásának folyamatában kövesse figyelemmel a kisebbségi jogok érvényesítését. 

Az ülésen kiemelt napirendi pontként szerepelt a vajdasági magyar pártok közös autonómiakoncepciója. A KMAT megbízza Tőkés László elnök urat, hogy az Európai Parlament Dél-Kelet-Európa országaival fenntartott kapcsolatokért felelős interparlamentáris küldöttsége tagjaként képviselje ezt az autonómia-dokumentumot, és törekedjen annak érvényesítésére Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozási folyamatának tárgyalása során.

Továbbította:Frigyesy Ágnes